Schadl János emléktáblájának avatása

Gimnáziumunk 2012. március 2-án ünnepelte  alapításának 240, valamint a gimnázium mostani épülete fennállásának 120 éves évfordulóját. A Vajda János Öregdiákok Egyesülete ebből az alkalomból emléktáblát avatott  Schadl János építész-tanár tiszteletére, aki a gimnázium épületét nemcsak tervezte, hanem annak építését szakmailag is maga vezette.

Dr. Gárdos Tamás a Vajda János Öregdiákok Egyesületének elnöke méltatja a város híres építészének munkásságát.

A híres építész unokája, szintén Schadl János, megható beszédét mondja. Köszönetét fejezi, ki méltatja a hagyományok tiszteletének  és az összefogás erejének fontosságát.

 

A táblaavatás ünnepi műsora

A leleplezés pillanata

A táblát ezennel átadták a gimnáziumnak és a városnak

A táblaavatás ünnepségén résztvettek Schadl János leszármazottai is

 

 
Schadl János édesapja Thomas Schadl, anyja Anna Kostján. Bécsben végzett főreáliskolát, tanulmányai befejezése után négy évig építész mellett dolgozott. 1865–68-ig a bécsi műegyetemen, 1868–70-ig Mosonmagyaróvárott a gazdasági tanintézetben tanult, miután három évig utóbbi helyen segédtanárként tevékenykedett. Mennyiségtant, erőműtant, gazdasági gépészet- és gazdasági építészettant, számtant és természettant adott elő. 1873-tól egy-egy évet a stuttgarti, majd az aacheni műegyetemen töltött. 1879-ben a bonni egyetem poppelsdorfi gazdasági akadémiáján szerzett kultúrtechnikai oklevelet. 1875-ben a kassai akadémián rendes. tanárnak nevezték ki. 1883-ban került Keszthelyre, a Gazdasági Tanintézetben 1904-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított gép- és építészettant, erőműtant, rajzgyakorlatokat, később pedig erdészetet is. Szakcikkei több szaklapban jelentek meg. 1901-ben átmenetileg megbízott igazgató, majd igazgatóhelyettes lett. Zala megyében több épület tervezése is fűződik a nevéhez. 1887-ben elkészítette Keszthelyen az akkori városháza (ma: Goldmark Károly Művelődési Központ) tervét, 1889-ben az elemi fiúiskola korszerűsítő átépítését (toldalékszárny épült hozzá) végezte s megrajzolta a Csolnakázó Egylet kikötőjének átalakítási tervét. 1891-ben tervezte, építette az Amazon kerthelyiségét. 1891-ben elkészítette a keszthelyi Balaton-fürdő helyszínrajzát, 1892-ben a főgimnázium – amelynek világi tanára is volt (1887–88) –, 1893-ban a Hullám szálló (1894-ben épült fel), majd a Balaton Szálló (1895), Hever Antallal együtt a Gazdaság Tanintézet Deák Ferenc utcai egyszintes épületének (1896–97) tervét. 1893-ban felépítette lakóházát, a Schadl-villát (Kossuth u. 105.), elkészítette a Hanczók-rét felosztásának tervezetét. 1901-ben megtervezte a tűzoltó telepet. Készített tervet a Balatoni Múzeum épületére is (1907), de nem ez a terv valósult meg. 1908–09-ben tervei alapján felépült a mai Ady utcai kórház, az építését is ő vezette, 1909-ben az ő és Sztehló Ottó tervei alapján építették át a Szent Miklós temető kápolnáját. 1910–12-ből az Erzsébet királyné utcai villák fűződnek nevéhez. Zalaegerszegen a Központi Elemi Iskola (1890), a volt pénzügyigazgatóság székháza (1899) és a takarékpénztár (1889-90, ma többszöri átalakítással a Göcseji Múzeum) épült a tervei alapján. Elkészítette Szentpéterúrban a templom, Tapolcán a Járási Bíróság épületének, valamint a zsinagóga restaurálásának tervét. Ezenkívül nevéhez fűződik a Kassai Gazdasági Tanintézet főépületének terve. A Keszthelyi Csolnakázó Egylet igazgatósági választmányi tagja, a Keszthely–Balatonszentgyörgy Vasútépítő Társaság tagja, az 1890-es években a keszthelyi iskolaszék tagja, 1901-től az Önkéntes Tűzoltó-egyesületnek elnöke volt.

 

Egy fénykép Schadl Jánosról, amely Keszthelyen Mattisz Pál fényképész műtermében készült

 

 

 

Lakóháza Keszthelyen

 


 

******

 

A gimnázium tervrajzai

(Néhány részlet)